A környezet hanghatásai

Dr. Tóth Krisztina

Az ember életfeltételeit a külvilág biztosítja. Az EGYÉN KÖRNYEZETÉVEL a hallás, látás, szaglás, ízlelés és érzékelés által SZOROS ÖSSZEKÖTTETÉSBEN VAN. Csak ezeken az érzékszervein keresztül kapott információk alapján tud a világban eligazodni. MAI ÉLETÜNKBEN – a pénz mellett – LEGFONTOSABB ÉRTÉKNEK AZ INFORMÁCIÓT TARTJÁK. Az értéksorrend elejéről sajnos HIÁNYZIK AZ EGÉSZSÉG, pedig az előbbiek megszerzéséhez elsősorban EGÉSZSÉGES SZERVEZETRE VAN SZÜKSÉG. Megbízható vizsgálatok eredménye, hogy a FÜL MINDEN más ÉRZÉKSZERVET MEGELŐZ AZ INFORMÁCIÓSZERZÉSBEN, még a szemet is.

ÉRZÉKSZERVEINK A KÜLVILÁG FIZIKAI INGEREIT BIOLÓGIAI INGEREKKÉ ALAKÍTJÁK, ezeket az idegrostok az agyba közvetítik, ahol értékelésre kerülnek. A SZERVEZET EGYIK LEGCSODÁLATOSABB ÁTALAKÍTÓ MŰSZERE A FÜL. A HANG a fület érő KÜLVILÁGBÓL ÉRKEZŐ FIZIKAI HATÁS, mechanikus REZGÉS, ami rugalmas közegben (pl. levegőben, folyadékban) HULLÁMFORMÁBAN TERJED, NYOMÁSVÁLTOZÁST OKOZVA, majd a FÜL BELSEJÉBEN HANGÉRZETTÉ ALAKUL.

A HANGMAGASSÁGot a hullámok másodpercenkénti REZGÉSSZÁMa, FREKVENCIÁJA ADJA. Mértékegysége a Hz (Hertz). AZONOS HANGERŐSSÉG MELLETT ANNÁL MAGASABBNAK ÉRZÉKELÜNK EGY HANGOT, MINÉL MAGASABB A REZGÉSSZÁMA. A HALLHATÓ HANGOK REZGÉSSZÁMA 20 – 20.000 Hz KÖZÖTT VAN, EZ ALATT a hangokat INFRAHANGNAK, e FELETT ULTRAHANGNAK nevezzük. AZ EMBERI FÜL NEM MINDEN FREKVENCIÁRA EGYFORMÁN ÉRZÉKENY. A fül a legkomplikáltabb rezgéseket is egyszerű rezgésekké tudja átalakítani és egy molekula átmérőjénél is kisebb levegőrezgéseket hallható hangokká tudja változtatni.

A FÜLET ÉRŐ HANGOT és változásait, a JÓL MÉRHETŐ FIZIKAI TULAJDONSÁGAI – mint erősség, illetve nyomás, hullám rezgésszám, időbeli tartam stb. – ALAPJÁN LEHET VIZSGÁLNI. Azonban a hang nyomán az EMBERBEN KELETKEZŐ PSZICHIKAI ÉRZET FOKÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁRA ilyen, jól értékelhető adatokat nyújtó VIZSGÁLATOK NEM ÁLLNAK RENDELKEZÉSRE. Ezért ezt csak nagy számú ember jelzése alapján a velük végzett vizsgálatok STATISZTIKAI ÉRTÉKELÉSÉVEL lehet megítélni. Ma már az érzékelés vizsgálatát idegvezetéses (ENG = elektroneurographia) és agyműködés vizsgálatokkal (EEG =elektroencefalographia) igyekeznek kiegészíteni, ellenőrizni. A vizsgálatok kimutatták, hogy az érzékelt hang, a fület ért hang erejének és fokozódásának szelidített formája. Vagyis a hangok a fülben bizonyos átalakuláson mennek keresztül. A fül a hangok erősségét bizonyos mértékben csökkenti, miközben lényegét a legnagyobb mértékben igyekszik közvetíteni.

Nézzük meg igen vázlatosan HOGYAN MŰKÖDIK A FÜL?

A magas hangokat már 20–30 éves kor körül is csak erősebb hangnyomáson tudjuk megérteni (romlik a hallásküszöbünk), de ezt 50–60 éves kor előtt ritkán követi a beszédmegértés károsodása. Az öregkori nagyothallás létrejöttében a fül működésének károsodása mellett az idegvezetés és agyi hallókéreg öregedése is szerepet játszik. A fül nemcsak befogad, de ki is bocsát hangokat, ezeket a hangokat nem halljuk, de fizikailag jól mérhetőek. A fül által kibocsátott hangok a szőrsejtek mozgásaiból származnak. Legerősebbek a megszületett csecsemőnél, majd a szőrsejtek állapotától függően idővel csökkennek. Ilyen vizsgálattal már hónapokkal előbb kimutatható, hogy a gyermek ép, vagy káros hallással született. Miután megnéztük mi a hang, azt is tisztázni kell, MI A ZAJ?

ZAJNAK NEVEZZÜK a kellemetlen, nyugtalanító, zavaró HANGOT. A zaj pszichikai ÉRZET, MEGÍTÉLÉSE ERŐSEN EGYÉNI, amit befolyásolhat az életkor, az egészségi állapot, az egyén zajforráshoz való viszonya. Pl. a gyereksírás a szülő számára nem zaj, de a szomszéd számára az. A hangos disco zene a fiatalok számára élvezet, mások számára lehet idegtépő. Érdekes kísérleti megfigyelések azt is kimutatták, hogy az a zaj, ami Sydneyben zavaró volt, Japánban nem, ugyanakkor, ami Japánban zavart, az az USA-ban nem.

A ZAVARÁS KÜSZÖBÉRTÉKE ugyanazon személy számára is különböző lehet más-más időben mérve. Az EMBER az őt ért hatásokat – így a HANG-ZAJ HATÁSOKAT IS – ÉRZETILEG BEFOLYÁSOLNI TUDJA, ÍGY A ZAJT LÁTSZÓLAG “MEGSZOKJA” (Sellye professzor a jelenséget pszichés ellenálló képességnek nevezte.). A zajnak VANNAK a pszichés érzeten keresztül EGÉSZ TESTRE HATÓ BIOLÓGIAI HATÁSAI, melyek közvetlenül nem mutathatók ki, NEM SZOKHATÓK MEG. Rajtuk keresztül a zaj ALATTOMOSAN HAT. A ZAJ HATÁSÁBAN 3 FOKOZATOT KÜLÖNÍTENEK EL: Zavarják a munkát, az alvást és a pihenést. Fokozott fáradtságot, figyelmetlenséget, feszültséget, agresszivitást okoznak. Ezzel csökkentik a teljesítőképességet, növelik a balesetveszélyt. Iskolában csökken az oktatás hatékonysága, kórházban a betegek gyógyulása. Ezeket a hatásokat már régen ismerik. Erre utal, hogy már a XVIII. században Debrecenben, a piacra érkező szekereknek a kollégiumot messze el kellett kerülni.

Szűkülnek az erek, nő a verőerekben az ellenállás, a szív nehezebben, rosszabb hatásfokkal működik, felére csökken a nyálképzés, tágul a pupilla és emésztőszervi zavarok is létrejöhetnek. Ilyen erősségű zajok tartós hatása betegségek kialakulását segítheti elő. ÚGY TARTJÁK, HOGY MA EURÓPA NÉPEI A II. FÁZISNAK OLYAN SZAKASZÁBAN VANNAK, AMIBEN ÉPPEN CSAK ELLENSÚLYOZNI TUDJÁK EZEKET A KÁROS ZAJHATÁSOKAT.

Ha nagyon lecsökken a szervezet ellenálló-képessége, HIRTELEN ÖSSZEROPPANÁS KÖVETKEZIK BE. Sok szívtrombózis előzményében igazolható a tartós zajártalom. Ilyen vizsgálatok eredménye, hogy ma már több országban a 65 dB feletti általános zajszintet a szívinfarktus egyik okozójának minősítik. Ugyanakkor a koraszülöttek inkubátor hangjának, ha nincsen kellőképpen szervizelve, vagy a motor kissé elöregedett, 80–90 dB-es hangja van, de a teljesen új, modern készülékek hangja is 50–60 dB.

A KIVÁLTÓ OK LEHET: TARTÓS ZAJÁRTALOMról akkor beszélünk, ha az erőteljes hanghatás többször ismétlődik vagy folyamatosan tart. A halláskárosodás ilyenkor nem teljesen múlik el, és ismételt zajhatásra fokozódhat. PILLANATNYI NAGYON ERŐS HANG-BEHATÁST (robbanás, légkalapács, géppisztoly, stb.) DÖREJ ÁRTALOMNAK nevezik. Ilyen hatások kiiktatják a fül természetes védekezését, így sokkal veszélyesebbek, mint a folyamatos zajok. 125 dB hangnyomásszint felett megrepedhet a dobhártya (a kerekablakot lezáró hártya), kibillenthetnek helyükről a hallócsontok és sérülhet a belsőfül is.

Kimutatták, hogy a TÚLNYOMÓRÉSZT MAGAS HANGOKBÓL ÁLLÓ ZAJOK KÁROSABBAK A HALLÁSRA, MINT A MÉLY HANGOKBÓL ÖSSZETETTEK. A ZAJÁRTALOM MEGÁLLAPÍTÁSÁNÁL A HANGSZÍNT ÉS A HANGBEHATÁS IDEJÉT IS FIGYELEMBE KELL VENNI. HA A HANG TERJEDÉSÉNEK ÉS EZZEL EREJÉNEK CSÖKKENÉSÉT VIZSGÁLJUK, azt tapasztaljuk, hogy SZABAD TÉRBEN A FÜLET ÉRT HANGERŐT a forrás hangereje mellett annak nagysága, összetétele (egyszeres vagy többszörös), sebessége, stb. is meghatározza:

KÜLÖN KELL BESZÉLNI A KÖZLEKEDÉSI ZAJOKRÓL. Itt a ZAJFORRÁS EREJÉNEK hatására AZ EMBERBEN KELETKEZETT ÉRZET mérésénél a statisztikai értékelés egy 20–30 dB-es sávban teljes átfedést mutatott, azaz a közlekedési zajokat jobban érzékeljük. Ennek egyik oka a sebesség. Mivel a zajforrás hangja és a sebessége között szoros összefüggés van, a megengedett sebesség átlépésénél nemcsak szabálysértésért, de zajszennyezésért is bírságolni kellene.

A fület érő hangerőt befolyásolják a hangforrás és fül közé eső tárgyak, azok mérete és anyaga is. Így pl. a levegő hangvezetését befolyásolja a hőmérséklet, a nedvesség, esetleg a szél ereje és iránya.

ZÁRT TÉRBEN A HANGOK minden irányba VISSZAVERŐDNEK, ezáltal a HANGTÉR CSAKNEM EGYENLETESSÉ VÁLHAT, azaz a téren belül mindenütt csaknem azonos hatásnak leszünk kitéve. Ezért zárt térben, házban, lakásban a hangokat hangosabbnak halljuk.

A ZAJÁRTALOM VESZÉLYÉT a zajos környezetben töltött idő csendes pihenőkkel történő megszakításával, magnézium szedésével és különböző fül- és testvédő alkalmatosságokkal lehet csökkenteni. Itt meg kell említeni, hogy a zaj nemcsak a levegő útján, de csontjaink közvetítésével is eljuthat a fülünkhöz és tartós hatás esetén károsodáshoz is vezethet. A ZAJ ELLENI KÜZDELEMBEN elsősorban a HÁTTÉR- ÉRTÉKEKET KELL MEGÁLLAPÍTANI. Ezt 85–90%-os zavarási értékeknél húzták meg, ami a legtöbb ember számára elfogadható, bár az emberek 10–15%-át ennél kisebb zajok is zavarják vagy ennél nagyobb zajok sem zavarják. Fontos, hogy a határérték túllépőket büntetni lehet, bár a magyar ember sajnos nem azt nézi, hogyan oldjuk meg a problémákat, hanem hogy hogyan tudjuk eltussolni.

ÖSSZEFOGÁSSAL SOK MINDENT TEHETNÉNK, HOGY KISEBB ZAJBAN ÉLJÜNK, ÉS LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓSZERZŐNK, A FÜLÜNK, NE MENJEN TÖNKRE.