Az idegrendszer és környezeti károk okozta betegségei

Prof. Dr. Tóth Szabolcs

IDEGRENDSZERÜNK EGÉSZ SZERVEZETÜNKKEL ÖSSZEKÖTTETÉSBEN ÁLL és annak ELLENŐRZÉSÉBEN, IRÁNYÍTÁSÁBAN ÉS SZERVEZÉSÉBEN KÖZPONTI SZEREPET TÖLT BE. FELDOLGOZZA AZ ÉSZLELÉSEK EREDMÉNYEIT ÉS SZÉLESKÖRŰ REAGÁLÁSSAL képes ÖSSZEHANGOLNI a szervek és szervrendszerek működését. Ez szükséges a szervek jó, egymást segítő működéséhez és az optimális belső környezet fenntartásához. Az IDEGRENDSZERNEK EZ A RÉSZE TÚLNYOMÓAN REJTETT – latin szóval VEGETATÍV, nem általánosan használt magyar szóval TENGÉLETI – MŰKÖDÉS.

Sokkal ismertebb a KÜLVILÁGHOZ KAPCSOLÓDÓ, úgynevezett SZOMATIKUS rész. Ez FELVESZI A KÜLVILÁG INGEREIT, FELDOLGOZZA azokat és MEGSZERVEZI a szükséges REAKCIÓKAT. INDÍTJA, KIVITELEZI ÉS ELLENŐRZI az észlelt ingerhelyzetnek és saját lehetőségének megfelelő LEGJOBB MŰKÖDÉS LEFOLYÁSÁT. Az élőlényeknek abban a csoportjában, amelyhez az ember is tartozik. EHHEZ ALAPVETŐEN HOZZÁTARTOZIK A HELYZETVÁLTOZTATÁS. A változó működéshez változó energiaellátást kell biztosítani. Például az IZOMMŰKÖDÉS folyamatának egyik résztvevője a vérellátás (vegetatív idegrendszer). Izommozgás közben ennek mértéke a nyugalmi érték akár tízszeresét is elérheti.

Ebben és a legtöbb más esetben is A SZOMATIKUS ÉS VEGETATÍV IDEGRENDSZER SZOROSAN EGYÜTT-MŰKÖDIK ÉS LEHETŐVÉ TESZI a legalkalmazkodóbb és LEGEREDMÉNYESEBB ENERGIAÁTALAKÍTÁST ÉS FELHASZNÁLÁST, ami a földön eddig megvalósult. Bár ez a tény nem magától értetődő, de minden biológiai rendszer tulajdonsága.

TEHÁT AZ IDEGRENDSZERNEK KÉT, EGYMÁSTÓL EL NEM VÁLASZTHATÓ RÉSZE VAN:

  • A VEGETATÍV idegrendszer, ami elsősorban a BELSŐ MŰKÖDÉSSEL áll kapcsolatban, de a szomatikus működés feltételeit is megteremti. Az élet folyamán biológiai működési formája változatlan.
  • A SZOMATIKUS idegrendszer, mely A KÜLVILÁGGAL TART ÁLLANDÓ KAPCSOLATOT és feladata, hogy irányítsa a szervezet alkalmazkodását a külső ingerekre.

Ez A RENDSZER IGEN BONYOLULT, aminek kis körülírt részeit és általános szerkezetét viszonylag ismerjük, de nem ismerjük az egészet és annak határait. SZÜLETÉSKOR MEGVAN AZ ÁLTALÁNOS SZERKEZETE, MÁR LÉTEZNEK öt érzékszervünkön és a hozzájuk csatlakozó idegrendszeren keresztül A KÜLVILÁGGAL TÖRTÉNŐ KAPCSOLATTARTÁS LEHETŐSÉGEI, de még HIÁNYOZNAK AZ AKTUÁLIS ÉLMÉNYEK, TAPASZTALATOK a kapcsolattartáshoz.

A rendszer az élet folyamán TÁROLJA A KÜLVILÁGGAL KAPCSOLATOS HELYZETEKET és alkalmi MEGOLDÁSOKAT, RÖGZÍTI AZ ÉSZLELT HIBÁKAT, kudarcokat. A SIKERES EREDMÉNYEKKEL EGYÜTT, majd ezek alapján ÁLLANDÓAN KÖZELÍT AZ OPTIMÁLIS MEGOLDÁSOKHOZ. Így egy HATALMAS TAPASZTALATI LÁNCON KERESZTÜL BIZTOSÍTJA A FEJLŐDÉST, a kapcsolatteremtés szempontjából a még éretlen szervezettől (csecsemő) az érett, kapcsolatok tömegét tároló szervezetig (felnőtt).

Ez a megoldás BIZTOSÍTJA, HOGY ALKALMAZKODNI TUDUNK A SZÉLESEN VÁLTOZÓ KÜLSŐ KÖRÜL-MÉNYEKHEZ. Ez a kapcsolattartó rendszer FELELŐS MÁS EGYEDDEL KIALAKÍTOTT KAPCSOLATAINKÉRT (beszéd, érzelem), sőt A TÖBB EMBERREL TÖRTÉNŐ KAPCSOLATRENDSZER KIALAKÍTÁSÁÉRT is (közösség, társadalom). A GONDOLKODÁS, ALKOTÁS, annyira KITÁGÍTHATJA AZ EGYÉN IDŐHATÁRAIT, szembeállítva a RÖVID VEGETATÍV léttel, hogy FÖLMERÜL A LEHETŐSÉGE annak, hogy ezek a funkciók valahonnan MÁSHONNAN SZÁRMAZNAK, utat nyitva ezzel a MAGYARÁZATOT KERESŐ FILOZÓFIAI és VALLÁSOS GONDOLATOKNAK.

Bizonyosnak látszik, hogy A SZOMATIKUS FUNKCIÓKNAK csak a LEHETŐSÉGEI A VELESZÜLETETTEK. Az AKTUÁLIS KAPCSOLAT ALAKÍTÁSA viszont AZ ÁLLANDÓAN VÁLTOZÓ BELSŐ ÉS KÜLSŐ INGEREK EGYMÁSRA HATÁSÁNAK – interaktív funkciójának – EREDMÉNYE. ENNEK AZ INTERAKTÍV FOLYAMATNAK RÉSZE A MOZGÁS és a CSELEKVÉS MELLETT a BESZÉD, a MEGFIGYELÉS, a KÖVETKEZTETÉS, tehát a GONDOLKODÁS is. A FOLYAMAT JELENTŐS TULAJDONSÁGA, hogy minél újabb egy megoldandó feladat, annál több odafigyelést igényel, míg A JÓL BEGYAKOROLT FOLYAMATOKRA EGYRE KISEBB FIGYELMET KELL FORDÍTANI, mert az NAGYRÉSZT AUTOMATIKUSSÁ VÁLIK. Ez teszi lehetővé, hogy tudatunk jelentős részét újabb helyzetfelismerésre, kivitelezésre és ellenőrzésre fordítsuk.

Mielőtt az idegrendszer működését közelebbről is megkíséreljük értelmezni, meg kell ismerni a RENDSZERt – ha csak nagy vonalakban is – AMI AZ IDEGRENDSZERI FOLYAMATOK RENDELKEZÉSÉRE ÁLL.

A kapcsolatok biztosításában, illetve a jelek továbbításában elektromos és kémiai folyamatok egyaránt résztvesznek. Minden sejtnek számos kapcsolata van és a különböző rendszerek kapcsolataikban más és más KÉMIAI ÁTVIVŐ ANYAGOT – TRANSZMITTERT – HASZNÁLNAK. Az IDEGSEJTEK KAPCSOLATAInak bonyolult rendszeréhez még hozzájárul a mindenütt jelenlevő HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS és a KÖZPONTI IDEG-RENDSZER más sejtjeinek és szöveteinek MŰKÖDÉSE. Az idegsejtek mellett jelenlévő GLIASEJTEKNEK (pl. ASZTROCITÁKNAK) SZEREPE főleg a KÖZPONTI IDEGRENDSZER SEJTJEINEK ANYAGCSERÉJÉBEN VAN, emellett jelentős SZEREPet kapnak A SPECIFIKUS MŰKÖDÉSBEN IS.

Az idegrendszer külső és belső kapcsolatait érzékelők, érzékszervek és speciális összeköttetések biztosítják (hallás, látás, ízlelés, szaglás, tapintás, szinapszisok), melyek működését a központi idegrendszer ellenőrzi. A kivitelező szervekben is – pl. izmokban – hasonlóan érvényesül az ellenőrzés. Itt a speciális mozgásérzékelők beállítása már a mozgás megkezdése előtt – túlnyomórészt a tervezett mozgás kivitelezéséhez – megtörténik. Az idegrendszer bonyolult működésének értelmezése és logikus követése mindig csak az ember által pontosan ismert illetőleg létrehozott rendszerek működésének logikája alapján történhet.

Az idegrendszeri működés magyarázatára:

  • a mechanika fejlődésének idején (Descartes) a MECHANIKA,
  • az elektromos ismeretek fejlődése idején (Galvani, Volta, Helmholtz) az ELEKTROMOSSÁG,
  • újabban az INFORMATIKA alapján fejlesztett rendszerek (számítógép) logikája hatott és szolgált alapul.

Azonban meg kell jegyezni, hogy AZ INFORMATIKA AZ ÖNSZABÁLYOZÓ BIOLÓGIAI RENDSZEREK MEGFIGYELÉSE ALAPJÁN KEZDETT FEJLŐDNI, de napjainkig is CSAK NÉHÁNY ALAPVETŐ SZABÁLYOZÓ FOLYAMAT ELVÉT TUDTA ALKALMAZNI. Megjegyzendő, hogy A LEGNAGYOBB FEJLETTSÉGŰ SZÁMÍTÓGÉPES RENDSZEREK LOGIKÁJA SEM KÖZELÍTI MEG AZ IDEGRENDSZERI FOLYAMATOK BONYOLULTSÁGÁT, PONTOSSÁGÁT ÉS MŰKÖDÉSÉRE CSAK ELÉG FELSZÍNES LOGIKÁJÚ MAGYARÁZATOT TUD ADNI. Természetesen ARRA IS LEHET GONDOLNI, HOGY AZ IDEGRENDSZER MŰKÖDÉSE ALAPVETŐEN MÁS LOGIKÁT KÖVET.

Számítógéppel a mai napig sem lehet biológiai folyamatot jól modellezni. Okai között szerepel, hogy ehhez még ma is kevés a memóriakapacitás. Valószínű, hogy ehhez más memória működés szükséges. Számos biológiai szabályozó folyamatot nem, vagy nem kielégítően ismerünk. Más az idegrendszer felismerési módja és hiányzik a biológiai folyamatok alkalmazkodási rugalmassága, tanulás folyamán az ellenőrzés módjának időbeli változása, és egyszerűsödése. ÖSSZE SEM VETHETŐ A SZÁMÍTÓGÉPES RENDSZEREK ENERGIAFELHASZNÁLÁSÁNAK EREDMÉNYESSÉGE AZ IDEGRENDSZERÉVEL. Ebből nem a technikai fejlődés eredménytelensége látható, hanem a biológiai és technikai rendszerek viszonylag eltérő szerkezete.

A bonyolult folyamatok felvázolásából várható, hogy az idegrendszeri folyamatok, MINDEN JELENTŐS BIZTOSÍTÁSUK ELLENÉRE, KI VANNAK téve a legkülönbözőbb KÖRNYEZETI ÁRTALMAKNAK, sőt BONYOLULTSÁGUK ezeket még ELŐ IS SEGÍTIK. Az IPARI ÉS HÁZTARTÁSI KÖRNYEZETBEN jelenlévő kémiai anyagok, nehézfémek, szén-monoxid, szerves oldószerek, permetező szerek – nem megfelelő védelmi és védekező rendszerek mellett – környezetünkben olyan szintet érhetnek el, ami a szervezetet, ezen belül az idegrendszert károsítja. Olyan anyagok pedig, mint pl. a nehézfémek, melyek a szervezetbe kerülve onnan nem ürülnek ki, már egészen kis mennyiségben is idegrendszeri károsodást okoznak. Ugyanide vezethet a környezetünkben állandóan jelenlévő gyógyszerek gondatlan használata illetve kezelése.

Károsító tényezők jelenlétének gyanúját bizonyos tünetek megjelenése alátámaszthatja, illetve megerősítheti idegrendszerre ártalmas anyagok jelenlétét. Ilyenkor MÁR A GYANÚ ESETÉN IS SPECIÁLIS SZŰRŐVIZSGÁLATOKAT KELL ELVÉGEZNI. A tünetek, a környezeti ártalom mennyisége és hatásideje függvényében, hirtelen – akutan –, vagy lassan elhúzódóan – krónikusan – jelenhetnek meg.

NÉHÁNY PÉLDA

SZERVES OLDÓSZEREK (Pl. terpentin)
HIRTELEN - AKUT TARTÓS - KRÓNIKUS HATÁS
Hangulatváltozás Viselkedési zavar
Beszédzavar, mozgás bizonytalanság Mozgás- és járászavar
Eszméletvesztés és roham Érző- és mozgató idegek sérülése
Szívritmuszavarok
Vese- és májkárosodás

ÓLOMMÉRGEZÉS:

A LEVEGŐ, A VÍZ ÓLOMTARTALMÁNAK EMELKEDÉSE, kipufogógázokból, ólomcsövekből, ólomtartalmú anyagok égetése és olvasztása során történhet.
FELNŐTTEKNÉL: Túlnyomóan a mozgató idegek sérülése.
GYERMEKEKNÉL: Tudatzavar, aluszékonyság, eszméletlenség, görcsrohamok.
LASSÚ HATÁSNÁL: Fejfájás, ingerlékenység, érdektelenség.

A FELNŐTTEKEN JELENTKEZŐ TÜNETEK GYERMEKEKNÉL RITKÁK ÉS FORDÍTVA. PERMETEZŐSZEREK (SZERVES FOSZFÁTOK) Görcsrohamok, izomrángások, mozgászavarok, fokozódó izomgyengeség. HASONLÓ TÜNETCSOPORTOK JELENTKEZNEK akut és krónikus formában: nehézfémeknél (például mangán), SZÉN-MONOXID MÉRGEZÉSNÉL (ipari gáz). AZ EGÉSZ CSOPORTRA JELLEMZŐ A DIFFÚZ, alkalmilag TÖBB SZERVET BEVONÓ tünetegyüttes.

Ritkábban, áttételesen idegrendszeri károsodást okozhatnak BAKTÉRIUM TOXINOK pl. tetanus, botulinus (iparilag előállított termékeken keresztül, konzervek) FERTŐZÖTT HÚS pl. kerge marhakór (Jakob Kreutzfeld megbetegedés). MINT MINDEN MÁS KÖRNYEZET KÁROSÍTÁST kiváltó anyagnál, ÚGY AZ IDEGRENDSZERT KÁROSÍTÓK esetében is a LEGFONTOSABB, hogy MEG KELL AKADÁLYOZNI a károsító anyag MEGJELENÉSÉT A KÖRNYEZETBEN, akutan és tartósan egyaránt.

FIGYELEMBE VÉVE a szervezet EGYÜTTMŰKÖDÉSÉT gyakran a károsodás NEM ELSŐDLEGESEN ÉRINTI AZ IDEGRENDSZERT, mint például a jódhiány okozta pajzsmirigy működészavar esetében. Meglepő, hogy a bevezetőben már felvázolt idegrendszer rendkívüli bonyolultsága mellett, az őt károsító környezeti hatások DIFFÚZ, eléggé egyforma – UNIFORMIS – TÜNETEKET HOZNAK LÉTRE ÉS NEM A TÜNETEGYÜTTESEKNEK EGY MÉRHETETLEN SOKASÁGÁT. Valószínű, hogy míg a JÓ MŰKÖDÉS az egész rendszer egybehangoltságának –ZAVARTALAN MŰKÖDÉSének – következménye addig a ROSSZ MŰKÖDÉS számtalan HELYEN és OKBÓL megzavart, külsőleg AZONOS JELLEGŰ HIBÁS MŰKÖDÉS EREDMÉNYE.

Legvégül meg kell említeni egy KÜLÖNÖS – bár az idegrendszer szellemi funkcióját tekintve TERMÉSZETES – környezetkárosító hatást, ez a KÖRNYEZET RENDEZETT-SÉGÉNEK, SZÉPSÉGÉNEK ÉS TISZTASÁGÁNAK HIÁNYA.

A bonyolult idegrendszer magasabbrendű környezeti kapcsolatai megkívánják ezt a szépséget és harmóniát, ami kifejezetten pozitív hatással van a szervezet minden működésére, hiánya pedig kifejezetten gátló, visszatartó. Ez a hiány természetesen elsősorban a mesterséges környezetben jelentkezik.

Amennyiben bármilyen kérdés merülne fel az előadással kapcsolatban, úgy az egyesület bármikor szívesen áll rendelkezésre és készséggel válaszol.