A környezetek és élő szervezetek szoros rokoni kapcsolata, már építkezésük alapjainál megkezdődik Mindkettő azonos alapanyagokból áll: a környezet legkisebb tégláiból, a hajszálvastagság százezred részének nagyságrendjébe tartozó különböző atomokból és ezek különböző térszerkezetbe rendeződésével keletkező, milliárdnyi eltérő felépítésű molekulából. A molekulák tulajdonságát döntően befolyásolja, hogy az azokat alkotó azonos vagy különböző atomok milyen kapcsolatban rendeződnek el térszerkezetükön belül.

Például a homok és a csip (nyomtatott áramkör) is szilíciumból, oxigénből és valamennyi szennyező anyagból tevődik össze, tulajdonságaik mégis eltérőek. Még jobb példa a szén és a gyémánt: mindkettő szénatomokból áll, csak szerkezeti elrendezésükben van egy kis eltérés. Amennyiben pedig ismernénk az élet titkát, akkor a szén, a víz és levegő atomjaiból akár egy szőlőfürtöt is összerakhatnánk.

A nagyrészt szénatomokból felépülő – egymástól fizikai, kémiai alaptulajdonságaik alapján, eltérően viselkedő – szénhidrát-, zsír- és fehérjecsoportok szerves molekuláinak további kapcsolódása már több milliárdnyi – fizikai kémiai hatásokra ismét másképp reagáló – új molekulát eredményez. A szervezetek legkisebb építőköveinek, a sejtek belsejében főleg a fehérje molekulák szerkezeti és térszerkezeti felépítésére alapozott, véletlenszerű mozgást végző elemekből önszerveződésre képes, célszerűen működő ”gépek” vannak. Ezekkel a sejtek önállósítani tudták magukat és létfenntartó működésüket környezetüktől.


Vissza